Hûség és árulás Testo

Élt egy babona örök idõktõl,
Nehogy mosolyogj rajta,
Aki hitetlenül él, semmitõl sem fél,
A Sátán útját járja.

Hát add oda, amid van,
És azt is ami nincs,
Kezek nyúlnak feléd sorra,
Hogyha kérik add oda, ha keveset is,
Hátha segíthetsz rajta!

Hidd el, nem kell, hogy félve élj!
A szabadság ára csak benned él!
Hej, hûség és árulás, ha békét kötne már!
Hej, hûség és árulás közt kötéltáncot jársz!

Ha meg kell halni, hát most legyen vége,
Legyek áldozat, de csak õ érte,
Legyen vége, vége már!

És ez az az idõ, és ez az a perc,
Az Írás az igazat mondja,
Már letelt az idõ, választani kell,
Erõs a gonosz hatalma.

Egy sziklából jön elõ rettenetes arca,
Kegyetlenül vicsorgó,
Földi helytartói értetek jött,
Nagy sereget akar újra.