Érdem Testo

Végre nem érdem ma már a nincs Lassan eltûnik az az idõ Mikor az okosból kevés van S a hülye már felejthetõ Feszült célként felragyognak Sok hamisvágy rendjel Összefüggést nem találok A végsõ nagy renddel Összecsapjuk fáradt tenyerünket Reménysugár ha villan földön és égen De lehet még hölgyek és urak Választani még mindig lehet Vannak még bizonyos ki nem adott Külvitorlás helyek A túl kemény gerinc nem jó partner Önmagát besúgja Bukott ügyek elmaradnak Az idõ kemény rosta Ó te egyszerû vendég Az ajtóm mindig nyitva áll Ó te egyszerû vendég Az asztalom mindig terítve vár Ó te egyszerû vendég Az ajtóm mindig nyitva áll Ó te egyszerû vendég Leomló legenda, mégis fáj Hisz vele éltünk itt volt létezett Örülni nem tudok pusztulásán A szegény ezerszer nyerhetett